Legalábbis a független-balliberális-aberrális Tótaista különítmény szerint. Annyira ott vannak, hogy egyesek már lőnének is rájuk, amúgy jurópéjer, liberális módon. Miért? - Csak nem megették a nagyi lekvárját? És, ha megették? Úgyis avas volt már, meg nem is volt kóser. A ruházatukkal van a baj. Hogy milyen ruházattal? - Hát azzal, amelyik még el sem készült. Nem, nem, azért nem meztelenül zabálják a nem kóser és avas lekvárt ott spájzban! Ágyéktájt egy sávot eltakarnak, hogy a 12 éven aluli kis biboldók is nézhessék őket. "Sáv": ez egy olyan szó, amire a liberális-aberrális pitbullok azonnal támadnak. Ez amolyan vezényszó náluk, mint a normális ebeknél a "csibész". Ezek, ha meghallják, hogy "sáv", azonnal szétszaggatnak mindenkit. Már leállósávban sem érdemes megállni, nehogy egy ilyen fenevad agyarait találja az ember a segge izomtól domboruló részén.

Azért a tervezett fekete egyenruha mégiscsak túlzás. Főleg, ha amúgy liberálisan kinyilatkoztatjuk, hogy ezek náciságokat beszélnek. Például olyant mondanak, hogy fokozottabban lépjünk fel a kábítószer ellen. Ez volt Hitler tízparancsolatának egyike is, mint arra a tótaista különítmény oly' jól emlékszik, hiszen ők tudnak olvasni, ezért a szaros gatyájukat nem kívül hordják, hanem belül. Igaz, nekik is szaros, de legalább jurópéjer szar az. Aztán ott van még a másik parancsolat Hiltertől, amit ezek a náci jobbikosok hangoztatnak, hogy a nemzet egysége mindennél fontosabb, hogy segítsük a határon túli magyarokat. Aki olvasni tud, az olvashatott ilyet Hitlertől. A Mein Kampf egyik fontos része ez (is). Szóval, nácik ezek, és kész! Hogy mijér? Há' mer' nem szeressék a lompos faszukat az Andrássyn rázó buzikat. Én nem értem őket, hiszen olyan gusztusos látvány.

Történt, ami történt, a lekvár elfogyott, akár avas volt, akár nem. No, de ki is töröltetik ezér' a magyar névjegyzékből az Árpád név! Helyette az Ábel, Ábrahám, Ábrám, Ádám nevek használatosak. Hol is volt ilyen? - Megvan! Döbrögi száműzte a Mátyás nevet a mesében.

Most már csak azon meditálok, ha a masírozó jobbikosokat lelőni készül a balliberális, olvasni tudó, jól kifejlett jurópéjer, akkor a spájzban bújkáló meztelen nácik rálőnek-e a dávidcsillagot nyakában viselő balliberálisra, vagy testvérként üdvözlik őket, mondván, a dávidcsillag sokunkat a náci terrorra emlékeztet, s ha már nácik vagyunk, akkor zabáljunk együtt a nagyi avas és cseppet sem kóser lekvárjából.